Az élet tánca a rezgés

Életünk folyamán tapasztalataink révén – jó esetben – folyamatosan fejlődünk, emelkedik az energiaszintünk. Amikor a saját energiaszintünknek megfelelően élünk, akkor kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat, energikusak vagyunk, a napi fáradtságot ki tudjuk pihenni. Szerveink is harmóniában működnek. A táplálék felszívódása és a kiválasztási folyamatok egyensúlyban és zavartalanul folynak a saját egyéni ritmusunknak megfelelően. A sejtjeink is tudják a dolgukat. A rezgés náluk a receptoroknak nevezett fehérjeláncok mozgásában nyilvánul meg. Olyan formát vesznek fel ilyenkor ezek a receptorok, hogy éppen az adott sejt funkciójának megfelelő tápanyag molekula tudjon bejutni, és a sejt által termelt anyagok pedig könnyedén távozhassanak. A receptor és a hozzátartozó tápanyag úgy passzolnak egymáshoz, mint kulcs a zárba.

Ha valamilyen trauma ér bennünket, akkor az energiaszintünk lecsökken. „Magunk alatt vagyunk.” „Sötéten látunk”. És ez nemcsak amolyan szómágia, hanem neurológiai valóság!!! Hiszen a tobozmirigy, ami a napi ritmusunkat koordinálja, és az agyalapi mirigy, ami testi működéseink karmestere, egyaránt érzékenyek a fényre, függetlenül attól, hogy ez a külső fény hiánya a téli időszakban (téli depresszió!) vagy a belső fény hiánya az évkör bármelyik szakaszában. Természetesen, ilyen „sötét helyzetben” testünk is nehezen, lassan működik, amit a „nyomott vagyok”, „levert vagyok”, „fáradt vagyok” kifejezésekkel írunk le. A sejtek szintjén ez azt jelenti, hogy a receptorok mozgása, tánca megváltozik, aminek az lesz az eredménye, hogy megváltozik az alakjuk is. Így már a tápanyag molekula nem illeszkedik a „zárba”, a sejt akkor is éhezni fog, ha a környezetében bőségesen vannak tápanyag molekulák. Illetve a kiválasztási folyamatok sem mennek végbe megfelelően, egy mérgezési folyamat áll be. Ez a valódi oka az öregedésnek! A testünk jóval hosszabb időre van tervezve, mint amennyi idő alatt mi elhasználjuk.

Előfordulhat természetesen az is, hogy túl magas rezgésekhez jutunk hozzá egy beavatás, kémiai anyagok, (élénkítő szerek, koffein, speed, stb.), csoportmunka, spirituális ugrás révén. Ilyenkor hirtelen túl sok lesz a fény, és túlpörögve érezzük magunkat, amit azután szintén egy kimerültségi fázis követhet, és akár betegség, akár szélsőséges esetben a halál lehet a következménye. (A Frigyláda példája) Ilyenkor a receptorok megint csak elhangolódnak, és meg kell találnunk azokat a tápanyagokat, amelyek elég magas rezgésűek ahhoz, hogy biztosítsák a megváltozott táplálkozási igényeink kielégítését. Nincs recept! Az önmegfigyelés segíthet. Lehet, hogy nem bírjuk az élénkítő szereket, az alkoholt vagy a zsíros ételeket. A testünk jelezni fog, hallgassunk rá!!!

Mi következik ebből? Mindannyiunk számára megvan az a rezgésszint, energia szint, ahol testünk, sejtjeink optimálisan működnek. Ettől a rezgésszinttől való eltérés tartósan nem lehetséges anélkül, hogy a testünk kárt ne szenvedne ettől.

Ha a rezgésszintünk alacsonyabb, akkor a következő lehetőségek álnak rendelkezésünkre:

• Színek használata: hordjunk olyan színeket, amelyekben jól érezzük magunkat.
• Szimbólumok használata az oldalsó képen levő szimbólumok közül azt, ami tetszik rajzoljuk le egy lapra, és tegyük ki a falra, monitorra.
• Hangok: hallgassunk számunkra kellemes zenét.
• Esszenciák használata: például Bachvirágesszenciák
• Kopogtatásos módszerek (AFT, EFT)
• Homeopátiás szerek.

Ha rezgésszintünk hirtelen magasabbra ugrott, akkor fontos, hogy segítsük a testünket egyensúlyba kerülni ezzel a magas rezgéssel. Itt nagyon jó lehet a táplálkozásra és a mozgásra odafigyelni. Használjuk a beavatással megszerzett spirituális tudást társaink és önmagunk segítésére. Földeljük magunkat azzal, hogy visszatérünk a hétköznapok világába, és ott éljük meg azokat a felismeréseket, amelyekre szert tettünk. Érdemes oldást kérni, és energetikailag kiegyensúlyozni magunkat, esetleg kertészkedéssel földelni magunkat.