Hogyan találhatod meg az ideális tested?

Ilyenkor, az Ünnepek után sokan már csak egy kis rezignációval vesszük tudomásul, hogy "már megint felszaladt pár kiló".

Pedig minden túlsúllyal küszködő emberben a látható felszín alatt ott lappang egy eszményi, egy „ideális test”, mely az egész élet során csak azt várja, hogy érvényre juthasson. Egyben minden ilyen „karcsú” változat egy mindenki mástól különböző egyedi lény, s csak arra jellemző, aki benne lakozik.” 

Hogy elérhessük eme ideális alakzatunkat a legkülönfélébb diétákkal próbálkozunk. És a piac bőven kínál számunkra választási lehetőségeket. 

Paleo, ketogén paleo, 160 gr-os szénhidrát, Atkins, testkontroll, testszervíz... Megszámlálhatatlan a variációs lehetőség.

Ám egyediségünk ismeretében hogyan is gondolhatjuk, hogy mindannyiunknak ugyanazt jelenti az egészséges táplálkozás, hogy mindannyiunk számára ugyanaz a csodálatos fogyókúra fogja meghozni a kívánatos eredményt. 

Egy azonban biztos, hogy könnyedén elfelejtjük egyediségünket, önmagunk megismerését, ha a tükörből egy, az elképzeléseinknél többé-kevésbé súlyosabb alak néz vissza ránk.  Ilyenkor gyakran túlárad bennünk az önsajnálat, és a hiába való sajnálkozás közben elfelejtkezünk arról, hogy életünk egy korábbi szakaszában talán olyan döntéseket hoztunk a testünkkel kapcsolatban, amely a jelen állapot kialakulásához vezetett el. 

Lehetséges, hogy ezen döntéseinknek a védelemhez volt köze. Nem tudván elviselni a félelmet, vagy éppen a bánatot, ami bennünket ért, megpróbáltuk hát felvértezni a testünket ezek ellen. 

Vagy éppen a kiteljesedés hiányában étellel kitömve magunkat próbáltuk ezt a kívánatos lelkiállapotot megvalósítani. 

Az is lehet, hogy úgy éreztük: átnéznek rajtunk, és a mellőzöttség eme tudata sarkallt minket arra, hogy ilyen furcsa módon tegyük magunkat láthatóbbá.

Jobban tesszük hát, ha tudomásul vesszük, hogy mint minden más esetben is, jelenlegi állapotunk a múltbéli döntéseinken alapul, jövőbeni állapotunk pedig ma meghozott döntésünktől függ.

Tudományos tények a fogyásról

Nézzünk meg most néhány tudományos tényt arról, hogy hogyan függ össze a táplálkozásunk a testsúlyunkkal, és mitől függ, hogy testünk elégeti, vagy éppen felhalmozza a zsírt.

1. A test zsírtartalmát a hippotalamuszban található „testsúlyszabályozó mechanizmus” állítja be. 
2. Ha a testsúlyt szabályozó mechanizmus úgy ítéli meg, hogy a test energia ellátása romlik a zsírveszteség miatt, akkor lelassítja az anyagcserét, hogy lassabban égjen el a felhalmozódott zsiradék.
3. A sok állati eredetű zsiradékot, cukrot, fehérlisztet tartalmazó étrend magasabbra emeli a testsúlyszabáyozó központban a beállítási szintet.
4. A túlságosan alacsony kalória tartalmú étrendet a test éhezésként értelmezi és az első lehetséges alkalommal raktározni kezd. Középiskolai kémia tanárom még azt mondta: „A legjobb fogyókúra a két étkezés közötti hosszabb szünet. Mondjuk egy hét.” Ám ma már bizonyított tény, hogyha gyakrabban eszel keveset, akkor az kiegyensúlyozottabb vércukorszintet eredményez, ami meggátolja a falási rohamok kialakulását.
5. A zsír csak egyetlen módon tud visszaalakulni fehérjévé vagy szénhidráttá, energiaszolgáltatóként elég az izmokban. Ez a zsiradék eltávozásának egyetlen módja.
6. A bevitt táplálék kalóriatartalmánál sokkal fontosabb, hogy étrendünk olyan ételekből áll-e, amik segítik a zsír elégetését, valamint, hogy életmódunk tartalmaz-e elegendő mozgást, hogy a felesleges zsír eléghessen.

A fentiek miatt nagyon fontos, hogy ne kezdjünk meggondolatlanul fogyókúrákba, mert a kezdeti sikerek ellenére is hamar visszahízhatjuk a leadott kilókat. Inkább elszántan dolgozzunk testünk megismerésén, életmódunk megváltoztatásán. Ez pedig elsődlegesen és alapelv szerűen azt jelenti, hogy annyit és akkor együnk, amennyire és amikor a testünknek szüksége van. Ne használjuk az étkezést lelki gondjaink megoldására, stresszeink kiegyensúlyozására – annál is inkább, mert nekünk arra itt van a kineziológiaJ.

Hogyan veszítjük el a testünknek megfelelő táplálkozás érzékelését?

A fogantatásunknál választott genetikai mintázat tartja fenn testünk egységességét. Minden egyes sejtünk VÁLASZTÁSOK sorozatát teszi meg nap mint nap, hogy biztosítsa testünk legmagasabb értelemben vett túlélését, amelynek ő is a része, és így működéséhez is tevékenyen hozzájárul.

Magzatkorunkban még birtokoltuk az egységet a testünkkel, éreztük a fejlődése által nyújtott magabiztosságot és elfogadtuk folyton változó testünket és képességeinket, mint a fejlődés útját és lehetőségét.

Aztán egy szép napon úgy döntöttünk, hogy megjelenünk a külvilágban, és azt tapasztaltuk, hogy hirtelen megszűnt a testünket körülvevő, minden szükségletét automatikusan kielégítő környezet. Olyan helyre kerültünk, ahol mások tudtára kellett adnunk igényeinket, ráadásul ezek a „mások” nem értették, vagy nem is akarták megérteni a nyelvünket. Méretünk csöppnyi volta nem tette lehetővé, hogy nyerni tudjunk egy közvetlen összeütközésben, megtanultuk hát manipulálni őket (Ó, azok az evési és alvási játszmák!), Kár, hogy nem vettük észre a nyilvánvalót: mindezzel magunknak ártunk a legtöbbet.

Mire iskolába kerültünk már sokat tudtunk a fájdalomról és megtanultunk félni is, amin nem javított az iskolarendszer többnyire lélekölő egyhangúsága, sivársága. Hát persze, hogy már remény is alig maradt a testünkkel való kezdeti egységesség fenntartására, saját belső irányításunkkal való kapcsolattartásra felnőtté válásunk során. 

Éppenséggel sokkal inkább azt tapasztalhattuk meg, hogy a saját testünkkel kapcsolatban sincs választásunk: azt ettük, amit a szülők, tanárok egészségesnek tartottak, vagy ami éppen jutott. Akkor mentünk pisilni, amikor megengedték, akkor ittunk amikor megengedték (leves előtt soha J!!). 

Választásainktól megfosztva azonban az élet túlságosan laposnak és sivárnak tűnt, olyasminek, ami nem éri meg az erőfeszítéseket és amiben legfeljebb valami finomság nyújthat átmeneti örömet vagy megkönnyebbülést.

Hogyan nyerhetjük vissza testünk szükségleteinek érzékelését?

Pedig nem szükségszerű, hogy feladjuk önmagunkat és ilyen megadások közepette éljük, mondhatnám tengessük életünket. Jegyezzük meg végre:

„Az idegrendszerünk legmagasabb szintje, a választásokra képes előagy, mindig képes irányítása alatt tartani az idegrendszer alacsonyabb szintű működéseit.”

Előagyunk működésbe hozásával és nem domináns agyféltekénk bekapcsolásával képesek vagyunk újra előhozni a VÁLASZTÁS lehetőségét életünkkel kapcsolatban éppúgy, mint ételünkkel vagy testükkel kapcsolatosan. 

A VÁLASZTÁS újrafelfedezésével oldhatjuk a múlt negatív érzelmi állapotait és élhetünk a számunkra kívánatos tudatállapotokkal, hogy végre abban a testben éljünk, amelyet fogantatáskor azért választottunk magunknak, hogy segítsen és támogasson lényegi célunk elérésében ahelyett, hogy terhünkre, ne adj’ Isten szégyenünkre volna. 

A VÁLASZTÁS EREJE segít abban is, hogy újra felfedezzük és megéljük testünk csodálatos működését, képességeinek fejlődését, öngyógyító mechanizmusának rendkívüli hatékonyságát és a vele való egységességet legalább olyan fokon, ahogy ezt magzatkorunkban még tudtuk.

Mit tehetsz most azonnal a testeddel való kapcsolat javításáért?

A fenti ügyek lesznek a Várakozó kilók tanfolyam első részének témái.

A tanfolyam során sok-sok oldáson keresztül derítjük fel az okokat, amik elvezettek a testünkkel való harmónia és kommunikáció végzetes megbomlásához.

Ha szeretnéd visszanyerni a tested érzékelését, jelentkezz most a tanfolyamra!

Tanfolyamvezető: Dr. Simon Katalin
A tanfolyam elvégzésének feltétele: OB 2. végzettség.
A tanfolyam időpontja: 2017. Január 27. 9-17 óráig
Helyszín: Chiron Studió Nyugati tér 6. 5/5.
A tanfolyam díja: 15 240 Ft + 2 000 Ft a jegyzet.

Jelentkezni lehet a simon.kata(kukac)chironstudio.hu címen vagy a 70/3372194 telefonszámon