Párkapcsolati gondok - Mit tegyünk? Válás vagy terápia

Magyar pszichológusok szerint a válások többsége nem megoldhatatlan érték különbségek, családon belüli erőszak, egymás testi lelki bántalmazása miatt történik, hanem egyszerű kommunikációs hiba okozza. A konfliktus helyzetekben való értő figyelem használatával egész cikksorozatban foglalkoztam, így most inkább arra térnék ki, hogy mit tehetünk, milyen külső segítőket vonhatunk be, ha magunk között nem sikerült tisztázni, méltó kompromisszummal megoldani a helyzetet.
Sokunkban él az az elképzelés, hogy csak a hülyék nem tudják megoldani a konfliktusokat, így nagyon kis százaléka fordul csak a pároknak, családoknak szakemberhez, amikor elakad a konfliktusok megoldásában. Pedig, ha körülnézünk szüleink, barátaink, ismerőseink kapcsolataiban alig-alig látunk jól működő, egyenrangú kommunikáción alapuló kapcsolatokat. Többnyire az én nyerek/te veszítesz alapon oldják meg a helyzeteket, miközben némi megértéssel és engedékenységgel, illetve a "vesztes fél" felől kellő önérvényesítéssel nyertes/nyertes helyzeteket is kialakíthatnánk.

Ezt a fajta kommunikációt tanulni kell, legtöbbünknek a hétköznapokban nem a sajátja még akkor sem, ha munkahelyi szituációkban, tréningekben rendszeresen alkalmazzák.

Milyen módszerek segíthetnek?

1. Család-, illetve párterápia:
   A családterápia érdeklődésének középpontjában a személyen belüli jelenségek megfigyelése helyett a személyek közötti kapcsolati összefüggések állnak. A családterápia ezáltal az egyéni problémák helyett inkább a család egészének együttes működésére összpontosít. Az egyes tüneteket a teljes családot figyelve próbálja megérteni, s a nehézséget is az egész család (mint társas kapcsolatok rendszere) megsegítésével, módosításával igyekszik megoldani. Ritkán foglalkozik az egyénekkel külön, az üléseken olykor több generáció is jelen van. Két családterapeuta, optimális esetben mindkét nemet képviseltetve, foglalkozik a családokkal, párokkal. A terápiába minél nagyobb létszámban hívják be a családot, hogy mindenkit meg tudjanak ismerni és közösen együttműködve dolgozhassanak a terápiában. 
2. Erőszakmentes kommunikáció:
   Az erőszakmentes kommunikáció vagy együttműködő kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter/pszichológus által kifejlesztett módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással. Az EMK-nak két fókusza van: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együttérző odafigyelésre indítsa. A EMK-nak négy fő alkotóeleme van: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel. Az EMK-nak mint módszernek lényeges aspektusa, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni.
3. Családállítás:
   Bert Hellinger felfigyelt arra, hogy testi-lelki bajaink kialakulását nem lehet csak a saját életünk eseményei alapján megérteni. Úgy tűnik, mintha sorsunk elválaszthatatlanul összefonódna a kibővített családunk tagjainak sorsával. Mintha lenne egy közös családi lélek, egy olyan energiamező, amelyben mindenki benne foglaltatik, aki csak a kiterjedt családhoz, az ún. klánhoz tartozik, akár tudunk a létezéséről, akár nem. A tagokból összeállt új egészt Hellinger „családi léleknek”, Albrecht Mahr „mindentudó mezőnek” nevezi. A családállítás irodalmában mindkét elnevezéssel találkozhatunk. A tagokból összeállt új egész, mint minden rendszer, több mint részeinek összege, és megvannak a maga működési mechanizmusai. Ebbe a nagy egészbe ágyazódik bele az egyes ember élete, és sokszor oly módon irányítja azt, hogy az illető arról nem is tud.
4. Kineziológia:
   Egyéni oldásokban lehetőségünk van rátekinteni, hogy hogyan hozzuk létre mi a problémát. Nagyon hatékony lehet, ha a konfliktusban résztvevők mindegyike kér oldást a problémára. Így kiküszöbölhetik azoknak a múltból hozott negatív érzelmi stresszeknek a hatását, amelyek rombolóan hatnak a kapcsolat működésére. Ha a konfliktusban érdekelt felek készen állnak rá, akkor páros oldás is végezhető, amikor a pár egy közös célon dolgozik. Több sikeres kapcsolat rendező oldással a  hátam mögött mondhatom, hogy hatékony segítség lehet a kineziológia is a konfliktus kezelésben.

Mi tehát a teendőnk?

1. Vegyük észre, ha sok  a konfliktus, és emiatt önmagunkban vagy párunkban nő a feszültség.
2. Használjunk olyan kommunikációs technikákat, amelyek az értő figyelem felé vezetnek minket.
3. Ha nem rendeződik a feszültség merjünk külső segítséget kérni.

Hiszem, hogy sok házasság megmenthető, sőt jobbá válhat, mint valaha volt, ha hajlandóak vagyunk tenni érte.